Lélek kertje – 2020. Október 6.


Reggel 2 gondolatra ébredtem:
- tegnap elfelejtettem meglocsolni a palántázókat
- ha átpakoljuk a kerítés mellől a tiszafa ágakat, ki tudjuk a maradék loncot ültetni.
Így hát ez a 2 gondolat mentén indultam neki a mai napnak.
Szerencsére a tegnap tűzdelt eperke meg sem érezte az átültetést, így megnyugodva bőven megtöltöttem az alátéteket, így 2 napig nem kell locsolnom. Megtaláltam a zabáló csigát is, ami a pici citromfüveket és az egyik cserépnyi snidlingemet puszította el, békésen pihent az egyik szeder cserepében.