2020. év értékelése – Lélek kertje Béta

2020. év értékelése

Nagyon sokáig gondolkoztam, hogyan foglalhatnám össze a Lélek kertje Béta első 10 hónapját. Végül úgy döntöttem, mivel ezt is kicsit máshogy fogom fel, ezért nem egy hagyományos év értékelést fogok írni.

Adott volt egy kb. 40 m2 terület, ahol valaha volt veteményes, ahol vannak gyümölcsfák, szőlős, virágoskert szerűség, de főleg parlagon hagyott területekkel teli kertet képzelj el. Valamint voltam én, betegen és édesanyám, szintén betegen. Innen indultunk márciusban, amikor is meguntam, hogy állandóan feküdjek az állapotom miatt.

Valamikor régen nagyon szerettem volna kertes házban élni, most, hogy itt élek már évek óta, nem szerettem. A kert nyűg volt, ahova kimentem pihenni, de amit állandóan felhánytorgattak, jelezve, hogy én is tulajdonos vagyok. Az valahogy így szólt: “Te is kimehetnél kihúzni pár gazt…”. Szóval megutáltam. Nagymamám meghalt, anyu nem tudta egyedül gondozni, apu más munkát vállalt, parlagon maradt a terület.

2 év után, 2020. márciusában úgy döntöttem, szükségem van a kertre és arra az elfoglaltságra, amit adni tud nekem. Így kezdődött. Elkezdtük, de persze semmi nem kelt ki. Aztán történt valami…

Egy kellemes napsütéses napon, meghallottam a gyümölcsfák és virágok hozzám intézett szavait és emlékek tódultak fel bennem, rég elfeledett emlékek, amik azt sejtették, valamikor bőség kertje volt a hely, ahol akkoriban éltem, nagyon sok évvel ezelőtt. Úgy döntöttem, engedek a hívó szóvak és belevágok.
Persze, nagyon meglepődtem, de mint általában, ez sem tartott sokáig.

Hamar rájöttem, hogy ösztönösen megérzem, mit szeretnének, ösztönösen tudom, mikor melyik növény szól hozzám, mikor akarnak egyáltalán beszélgetni, mikor kell úgy tennem, mintha nem hallanám őket. Egyre több információhoz jutottam és egyre több szeretetet és pozitív energiát küldtem a kert felé. Azt hiszem ez volt az a pillanat, amikor belekezdtem ebbe blogba. Éreztem, hogy meg kell osztanom mindenkivel, akkor is, ha őrültnek tartanak, akkor is, ha senki nem fogja az első években olvasni. Éreztem, hogy ez is a küldetéseim közé tartozik. Ezért most kezdtem neki, ezért most hallom a kertet. Eljött az idő!

Persze hibáztam is tavaly, rengeteget. Hiszen mégiscsak kezdő kertész vagyok. De annyi segítséget kaptam, hogy tudtam, előbb-utóbb sikerülni fog. Nincs olyan, hogy nem sikerül.

Először is megértettem, hogy annyira tápanyaghiányos a föld, hogy segítség nélkül esélyem nincs normális termésekre. Anyukám pedig ösztönösen egy tökéletes, de olcsó, prémium zöldségföldet rendelt. Tökéletesen bevált a palántázáshoz, a föld feljavításához. Ma már tudom, hogy ha keverem a homokos talajjal, csökken az esélyem a sikere. A másik segítséget édesanyám vágya hozta el, mégpedig a kiszemelt dísz gránátalma. Ugyanis ahogy a környéken nézelődtem a kertekben, beszédbe elegyedtem egy idős kertészkedő hölggyel, aki a hagyományos szarvasmarhatrágya helyett bio szarvasmarhatrágya granulátumból készített trágyalevet javasolt. Ennek köszönhetem, hogy a “homokbányán” összesen kb. 30 kg termésem volt, nem számolva a gyümölcsöket.

Megtanultam palántázni, oltani, metszeni, dugványozni. S elkezdett körvonalazódni bennem, hogy szeretnénk folytatni a következő években a kert kialakítását, hogy igazi kis paradicsom legyen.

Apropó , paradicsom! A paradicsomok segítségével megértettem, hogy nem biztos, hogy baj a kései palántázás. Persze sok más palántát elvesztettem miatta, de pl. a paradicsom 7 kg termést adott nekünk.
Szóval elkezdett a kerttel kapcsolatosan is működni a stratégiai ösztönöm és már tudtam, hogy ez a kert sokkal többet fog nekem adni, mint először szerettem volna.

Pontosan tudom, hogy nyáron alakult át bennem az egész. Eleinte ugye csak egy helyet akartam, ahova kimehetek, aztán saját zöldséget szerettem volna. Nyáron már tudtam, hogy komolyan az életem része lesz a kert és szeretnék egyszer őstermelő lenni.

Már azt is tudtam, hogy a trágyalén és a prémium zöldségföldön kívül csak növényi levet és fenyőkérget szeretnék a kertbe használni. Utóbbiból is keveset, csak a virágok között és a gyümölcsfák és bokrok tövénél. Emellett sok-sok pozitív energia, szeretet, ének és beszélgetés lesz a fegyverem, és az a kis plusz, amit egy állatbarát kert kialakítása jelent. Ezt nagyban köszönhetem a kertbe betévedt 4 kis sünibabának, akik megszabadítottak a csigák többségétől.

Maximálisan biztos vagyok benne, hogy így is bőséges kertet tudok a régi “homokbánya” helyén kialakítani. Hogy mennyi bevételem lesz belőle egyszer, nem érdekes, nem a profit számít elsősorban. Persze csináltam egy feltételezett bevétel-kiadás táblázatot, de egészen októberig nem voltam benne biztos, hogy pozitív lesz a mérleg, pedig a vége 124% lett, akkor is, ha az 5 számjegyű eredményt mutat. Sok kicsi sokra megy. Pedig a következő évi vetőmag költsége is benne van.

Igen a kertben is, sok kis tudás, tapasztalat hozza meg az eredményt. persze van 2 könyvem, meg máshonnan is kaptam segítséget, de a tapasztalatom még mindig az, hogy akik már nagyok, azok elfelejtik milyen kicsiben kezdeni. S a profik, akiknek elsősorban a profit számít, elfelejtik a legfontosabbat: a kapcsolatot a földdel, a növényekkel. Meg kell érteni, hogy a növényeknek, fáknak is van lelkük és ha e szerint foglalkozunk velünk, sokkal többet elérhetünk. Akkor nem lesz szükség ennyi vegyszerre meg egyéb szerre, hogy a profit meglegyen. De persze nagyban ez elég nehéz, nem elég, ha a föld széléről körbenézünk. Imádják a közvetlen foglalkozást. Én akkor is megsimogatom a növényt, ha a szántóföld szélén megyek, mert átadják egymásnak az így kapott szeretet energiát. persze velem ez csak kiránduláskor fordul elő, de ugyanígy teszek a kertben is.

A legjobb példa erre a kis meggyfa, aki ugyanolyan pici volt még júniusban, mint 2 évvel ezelőtt. Ő megmaradt, de sok más kis gyümölcsfa kipusztult, mielőtt megnőtt volna. Éreztem, hogy nem kell átültetnem, csak megértenem a problémáját, ami egyszerű volt: nem akarta elvenni a napot a többi növénytől. Amikor megértette, hogy hasznos tud lenni: árnyékot ad az árnyékos növényeknek és majd egyszer a gyerekeim – ha lesznek – fel tudnak rá mászni, máris megváltozott az energiája és látványosan elkezdett nőni.

Nagyon sokat köszönhetek a kertben elburjánzott hajtásoknak és a többlet palántáknak is, hiszen nem csak cserélni tudtam sok másra, de ingyen felajánlva is tudtam segíteni velük. Ami nem csak energetikailag jó, hanem örömöt is okoz.

Összességében egy nagyon sikeres kezdést könyvelhetek el, ami kiváló kiindulási pont a következő évekhez.

S végül mi a célom 2021-ben? Nagyon egyszerű:

  • kijavítani a 2020-as hibáimat
  • kitapasztalni milyen zöldségeket tudok termelni
  • év végén végre kiváltani az őstermelőit, amit az állapotom romlása miatt nem tudtam megtenni tavaly.

Kívánok sikeres, szeretetben, pozitív energiában és tapasztalatokkal teli 2021-es évet neked és magamnak is!

Categories: Egyéb kategória

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük