Lélek kertje – 2020. október 18.

Lélek kertje - japánbirsEnnyien látták: 143

Eljött a fagy előtti utolsó teendők átgondolásának. 4 szakaszra osztottam a feladatokat:

  • krumpli, retek, zeller felszedése
  • sütőtök és paradicsomok szürete
  • rukkola, paprikák, zeller, zsázsa cserépbe ültetése
  • spenót, rukkola szüret

A 4 szakasz 4 napot jelent, de hármat biztosan. Így nem terhelem túl magam.

Így ma bele is kezdtem:

Mivel a krumplit édesapám eltörte, s emiatt nem virágzott, nem számítottam termésre. Legnagyobb meglepetésemre azonban bő negyed kiló krumpli volt a 3 adag, a legnagyobb bő 4 cm átmérőjű volt.

A másodvetés retek patisszon és cukkini elnyomás alá került, így abból semmi nem lett, de ebből is tanultam. Nem csak teljesen szabad területet kell kapnia, de sok vizet is.

A zeller, hiába volt gumós, a gumója láthatatlan maradt. Viszont még 3 csomagnyi levelet kaptam tőle és egyet becserepezek a téli levesekhez.

A kert után segítettem anyunak a japánbirsből készült birsalmasajt készítésében.

Bő hete szedtük a japánbirset a közeli lakótelep egyik sövénye alól, ami közterületnek számít. Előtte egy másik bokrot lefényképeztünk és az őstermelői csoportban ellenőriztettem. Nagy örömmel szedtük össze a bő 10 kg gyümölcsöt, mikor is megjelentek a közeli házból, hogy tévedünk és amit szedtünk mérgező. Hiába vettem akkor félvállról a figyelmeztetést, mégis bennem maradt.

A betegségeim miatt nem mindig fogom fel a dolgokat, sokszor nem azt mondom, amit akarok, s olyan dolgokon pánikolok, amikről biztosan tudom, hogy nem igaz.

Pontosan ez történt most is. Annak ellenére, hogy az illata, a kinézete, azaz lényegében minden japánbirsre utalt, kételkedni kezdtem és pánikolni, így nem kezdtünk neki a feldolgozásának.

Azonnal írtam egy kertésznek elküldve a gyümölcsök fényképét, akinek a blogján többször volt szó a japánbirsről, s vártam a választ. 4-5nap múlva írtam a Facebook oldalára.
2 nap múlva írtam még 1 kertészethez és még egy gazdaboltnak is. Csupa olyat választottam, melyeknek az oldalán volt japánbirs cikk.

Majd még 2 nap várakozás után kiválasztottam egy kertészeti blogot, és nekik is írtam, végső elkeseredésemben. Tőlük jött végül megerősítő válasz, hogy tényleg japánbirset szedtem és nem egy mérgező termést.

Tehát anyu nekiállt, én meg segítettem neki. A gyümölcs egy része megromlott, s a maradéknak a harmadát feltettük főzni, 2 kg magház nélküli gyümölcsöt, s készült is belőle 14 adag birsalmasajt.

Fantasztikus volt az illata, az ízén érezni lehetett a hagyományos birshez hasonló ízt, én mégis minden egyes kóstolásnál enyhe pánikrohamot kaptam, hogy mi van, ha mégis mérgező.

Dilis vagyok? Nem, csak beteg! Hiába mondták a segítőim is és mindenki, hogy nem lesz bajom. bennem volt, hogy azt mondták mérgező. Tudtam, hogy kell egy alvás és felébredés, hogy elhiggyem, annak ellenére, hogy sem anyunak, sem nekem nem volt semmi bajom.

Tehát holnap reggel már jól leszek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük